A KARDRÓL

Az Egyesület megalakításának gondolata 2015 tavaszán, a DEKA rendezvényen vetődött fel. 2015. március 20-án 16 fővel megalakult a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért (KARD) Egyesület, melyet a Fővárosi Törvényszék 2015. július 3-án nyilvántartásba vett.

Az Egyesület elnöke: dr. Magyar György, ügyvezető alelnöke Dr. Katona Andrea.

Az Elnökség tagjai: Borbáth Erika, dr. Gergely Pál, Paul Tamás

 

vezetoseg

 

 

mgy_1-300x199

 

Ez az Egyesület többek között azért jött létre, mert azt gondoljuk, hogy ebben az országban vannak olyan fontos ügyek, amelyeket nem csak a pártok képesek megoldani. Az egész Egyesület létrehozásának is az volt az alapvetése, hogy a részvételi demokráciát erősítse, nem pedig a képviseleti demokráciát, ami – mint látjuk – Magyarországon elég fals módon működik.” 

(dr. Magyar György, ügyvéd) 

 

 

ka

“Úgy gondoljuk, Magyarország jelenlegi vezetése a szakadék felé viszi az országot. Soha még ilyen megosztott nem volt ez a nemzet, ennek véget kell vetni. Ez a politika lejáratja a magyarokat, szégyent hoz ránk, ezzel nem kívánunk és nem tudunk azonosulni. Ideje, hogy együtt egy mindenki számára élhető Magyarországot hozzunk létre. Ideje, hogy a források azokra a területekre kerüljenek, amelyek minden állampolgár számára hasznosak. Hogy az oktatásban ne a lebutítás, az egészségügyben ne pusztítás, elsorvasztás legyen a jellemző. Hogy az emberek pénze az emberekre fordítódjon, és ne alakuljon át egyes személyek milliárdos magánvagyonává.”  

(Dr. Katona Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója)

 

 

Céjaink:

Az Egyesület több területen is tevékenykedik, ezek egyike az ország problémáinak szakmai megvitatása, a részvételi demokrácia megismertetése és erősítése.

Dolgozunk azon is, hogy megtaláljuk azokat a hozzáértő szakembereket, akikre lecserélhető az ország jelenlegi vezetése, akik képesek megoldást találni az ország gondjaira, és akiknél az ország érdeke előrébb való a párthűségnél, a megalkuvásnál és a pénzéhségnél.

 

Hitvallásunk:

A hazánk Európa közepén van. Itt születtünk, és senki sem kényszeríthet arra, hogy elhagyjuk!

Egy demokratikus, hiteles, korrekt Magyarországot akarunk, ahol nem pöffeszkedő oligarchák uralkodnak, ahol a jog és igazság nem csak látszat, ahol a becsület fontos, ahol a Parlamentben ülő képviselők az ország és a választók érdekeit képviselik privát érdekeik helyett, és ahol a meghatározó pozíciókra a kiemelkedő szaktudással rendelkező, hozzáértő szakemberek kerülnek, pártállásuktól, vallásuktól, nemüktől függetlenül.

Ahol a jogok és kötelességek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ahol a hírek tényekről, és nem hazugságokról szólnak. Ahol bárki kérdezhet, tanulhat, véleményt mondhat – büntetlenül. Ahol a bűnözőket üldözik és megbüntetik, ahol a vezetők felelősséggel tartoznak a döntéseikért, ahol nem kell félelemben élni, és attól félni, hogy a jelenlegi rezsim bosszút áll az ellenállókon, és azokon, akik nem rájuk szavaztak.

Egy XXI. századi, európai Magyarországot akarunk, ahol újra öröm lesz majd élni, és megint büszkén mondhatjuk ki: magyar vagyok!

 

Részvételi demokrácia:

A részvételi demokrácia fogalmát még nem igazán értik az emberek. Hozzá vannak ugyanis szokva ahhoz, hogy képviseleti demokráciában élnek, azaz helyettük a Parlamentbe, önkormányzatokba ültetett választott képviselők hozzák meg a döntéseket. Ez a képviseleti demokrácia azonban sok esetben nem olyan döntéseket eredményez, amelyeket a választók valóban szeretnének (lásd pl. a vasárnapi boltbezárást, a magánnyugdíjpénztárakba befizetett összegek elvételét, Orbán Várba költözését és még sorolhatnánk).

Egy valódi demokráciában az állampolgároknak sokkal nagyobb beleszólást kell kapniuk saját közügyeikbe, ehhez azonban még nagyon sok minden kellene.
Az emberek többsége nem akar “politizálni”, mert nincs tisztában annak fogalmával. A politizálás ugyanis valójában a közügyekkel való foglalkozást jelenti, és minden olyan ügy, amelyben az állam, önkormányzat döntéseket hoz, az közügy. Oktatás, egészségügy, beruházási projektek, EU-s tagság stb.

Sokan vagyunk, akik szeretnénk ebbe sokkal közvetlenebbül beleszólni, sokakat azonban még tanítani kell erre.

Nyilvánvaló, hogy az nem jó megoldás, ha minden egyes kérdésben népszavazást írunk ki. Egyrészt a költségvetés belerokkanna, másrészt egy idő után érdektelenségbe fulladna az egész, mert senki akar hetente háromszor szavazni.

Az, hogy 4 évente választásokra megyünk (már aki ugye el is megy szavazni), még távolról sem részvételi demokrácia.

Meg kell találni azt a köztes utat, amelyik egyrészt az állampolgárok kezébe adja a fajsúlyosabb kérdésekben való döntés lehetőségét, másrészt sokkal ellenőrizhetőbbé tenné a képviselők munkáját (pl. visszahívhatóság, beszámolási kötelezettség, előzetes egyeztetés stb.)

Mi tehát nem helyeznénk el magunkat milliméterre pontosan a részvételi demokrácia skáláján, hiszen ehhez meg kell előbb tudnunk, hogy az embereknek mi a valós igénye.

A kulcsszó az állampolgári kontroll.