Mezriczky Bea beszéde – 2016. március 15. Hősök tere

12249906_1198392893510683_5821044213598932660_n

Expect no mercy!

Mit is ünneplünk így március idusán? Egy harc kezdetét a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért. És mi van ma, 168 évvel később, miért kell felemelni ismét a szavunkat?

Van ma sajtószabadság? Nincs.

Van arányos közteherviselés? Nincs.

Vannak ma felelős minisztériumok, van ma felelős kormány, van igazságosság? Nincs. Nincs, nincs.

Miért lehetséges ez? Mielőtt bárki az mondaná, hogy azért, mert tönkre tették (mindegy, hogy kik), azért nézzük egy kicsit önmagunkba! A politikusok azt tehetik, amit engedünk nekik. Tehát először kérdezzük meg önmagunktól, hogy mit tettünk!

Emlékeznek még a magánnyugdíjak államosítására? Hányan tiltakoztak nyíltan, hogy állam-bácsi a pénzünket kivette a zsebünkből?

Hol voltunk, amikor a köztévé hírhamisítása ellen a szakszervezeti vezetők kiálltak, mire a vezetés kirúgta őket?

Hol voltunk mi mindannyian, (nemcsak néhány ezren a tízmillióból) amikor a rendvédelmi dolgozóktól elvették a szolgálati nyugdíjat, a rokkantaktól az ellátás, a szegényektől a megélhetésükhöz elengedhetetlen támogatás, amikor a deviza manipulációval tönkretettek sokszázezer embert, amikor a hajlék nélkül maradókat kriminalizálta a hatalom?

Hol voltunk és vagyunk akkor, amikor kisebb-nagyobb csoportok náci eszméket éltetve masíroznak az utcákon?

Lehet finnyásan elfordulni, és azt mondani, a politikát a győztesek csinálják és mindenért a politikusok a felelősek. Kétség kívül ez a legkényelmesebb, másra kenni a felelősséget.

De valójában mi a politika? A politika a közügyekkel való foglalkozás. Részvétel a társadalmi ügyekben, az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában.

Kérdezzük meg önmagunktól, hogy a lakóhelyünkön civil emberként mit tettünk. Miben nyilvánítottunk véleményt, kérdőre vontuk-e a helyi politikusok?  Például ahol lakom, Veszprém megyében is, kérdőre vontuk az  országgyűlési képviselőket a parlamentben hozott döntéseikért? Kérdőre vontuk- e a várpalotai polgármestert, amikor beterjesztette a szolgálati nyugdíjak visszamenőleges elvételét?

Vagy hol voltunk, amikor az almádi gimnázium klikkes új igazgatója listázta a diákokat. Hányan álltak nyíltan a tiltakozó tanárok, diákok, egykori diákok és szülők mellé? Pedig már 3 évvel ezelőtt is világosan látszott, hogy alkalmatlan emberek kezébe került többek között az oktatás ügye is.

Hol voltunk, amikor a megyei napilap fotósait méltatlanul kirúgták?

Hányan vonták kérdőre a képviselőt, hogy hová lett a 800 millió forint, amelyet a várpalotai elkerülő út munkáitól vontak el.

Miért kell a tapolcaiaknak az ajkai vagy a veszprémi kórházba 50-60 km-t utazgatni?

Miért kell a veszprémi kórház sürgősségi osztályán 5-8-10 órákat várakozni a folyósón?

Szinte minden településen számtalan példa van.

Ideje volna felébredni és cselekedni! Több millió embernek küzdeni kell azért, hogy a minimális fiziológia szükségleteit meg tudja teremteni. Biztonságról, szeretetről, önmegvalósításról már álmodni sem mer.

Nem tetszik a rendszer, a mai hivatalos politika? Sem a kormányzati sem az ellenzéki?

Expect no mery! – nincs könyörület! Csak Te vonhatod felelősségre azokat, akik embertelen törvényeket hoztak vagy azt  támogatták. Csak Te határozhatod meg, hogy milyen etikai és morális törvények uralkodjanak a társadalomban, a kormány és az ellenzék soraiban.

Expect no mercy, nincs könyörület! Neked kell kimondanod, hogy nincs kis és nagy hazugság, nincs kis és nagy mutyi, nincs háttéralku, nincs kis és nagy simli!

Expect no mercy, mi vagyunk a felelősek a döntéseinkért vagy éppen a döntéstelenségünkért.

Azt javaslom, hozzunk létre közösségi szigeteket, ahol nyíltan, őszintén beszélhetünk, hiszen helyben látjuk, hogy ott mi a legsúlyosabb probléma. A szigeteket kapcsoljuk össze egy hálózatba. Menjük el a helyi képviselőtestületi ülésekre, a közmeghallgatásokra! Mondjuk ki, írjuk le a véleményünket annak, akit érint! Sokan! Szólítsuk fel a helyi és országos politikusokat, hogy képviseljék a mi véleményünket. Szolgáljanak minket, ez a dolguk! Ezért kapják a közös kasszából a fizetésüket.

Nincs többféle demokrácia, nincs népi, irányított, polgári vagy formális demokrácia és nincs illiberális demokrácia.

1989-től demokrácia épült Magyarországon. Létrejöttek a demokratikus intézmények, de nem tudtuk megfelelően megtölteni demokratikus tartalommal.  2010-től azonban a hatalom a demokrácia intézményeit is folyamatosan leépíti. Mára már csak azt mondhatjuk, a rendszer demokráciát nyomokban még tartalmaz. Ez a rendszer saját magától is össze fog dőlni, hiszen hazugságra, dilettantizmusra, hűbéri függőségre épül.

De felgyorsíthatjuk a folyamatot: az adott szó tisztességével. Azzal, ha őszinte, szavunkat mindig megtartó társadalmi morált tudunk magunkénak. A hazugság ingatag lábai, a nemzeti együtt nem működés rendszere után egy őszinte, egyenlő esélyeket biztosító, sokszínű, toleráns, de a gyűlölködést, megalázást el nem tűrő társadalmat kell felépíteni. Demokratikus alkotmánnyal, intézményekkel, választási rendszerrel.

Nem érünk rá! Nincs idő Pató Pál urakra!

Expect no mercy! Nincs könyörület, ha nem kezdünk hozzá azonnal. A következő generációk életminősége múlik rajta.

Expect no mercy! Felelősek vagyunk!

Be the first to comment on "Mezriczky Bea beszéde – 2016. március 15. Hősök tere"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*